Free Homepage Translation
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: újraélesztés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: újraélesztés. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. november 11., csütörtök

ALS szimulátorok

Az újraélesztés gyakorlásának új módját mutatja be a következő 2 videó. Az algoritmusok átismétlésére, tanulmányozására, stratégiák kidolgozására nagyon jók, ugyanakkor nem helyettesítik a megacode gyakorlatokat. Újraéleszteni csak élőben lehet megtanulni.

1. HeartCode ACLS
 

Ingyen letölthető 2 órás próbaverzió

2.Simcode ACLS


www.simcodeacls.com

Nekem a videók után ez tetszik a legjobban, sajnos csak az próbálhatja ki aki előfizet rá. /1 hónap 25 USD/ Ez egy teljesen az interneten futó program, úgyhogy le sem lehet tölteni.

Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

2010. november 2., kedd

Manuális mellkas kompressziók vs. gépi

A következő videó jól szemlélteti hogy a szállítás alatt végzett mellkaskompressziók hatásfoka igen gyenge a Lucas-al vagy az AutoPulse-val szemben. 



Folyamatos reanimatio mellett mindíg kórházba kell szállítani:
1. gyermek,
2. hypothermiás,
3. III. trimeszterben lévő terhes sérültet.

Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

2010. október 29., péntek

CPR készlet az 1980-as évek amerikájából

A 2010-es újraélesztési irányelv árnyékában tekintsünk vissza egy kicsit a '80-as évekre. A CPR kit lényegében egy reanimatios doboz, amelyben helyet kaptak az újraélesztés gyógyszerei mellett olyan készítmények is amelyekre minden kritikus állapotban lévő beteg ellátásánál szükség lehet, /pl.:adrenalin, atropin, bicarbonat, glucose, lidocain, aminophyillin stb./, továbbá a véna és a légútbiztosításhoz, lélegeztetéshez szükséges eszközök is megtalálhatóak. A táska hátulján az akkor érvényes resuscitatios protokoll mellett az anaphylaxias shock ellátásának algoritmusa is olvasható volt. A doboz falra szerelhető és ezáltal bárhol elhelyezhető volt. /kórházi osztályok, orvosi rendelők, mentőautó stb./


Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

2010. október 19., kedd

Újraélesztés 2010

Megjelent az ERC 2010-es újraélesztési irányelve. Egyenlőre csak angol nyelven érhető el, de az elkövetkező bejegyzésekben megpróbálok fordításokat közzétenni, már amennyire időm engedi. Remélhetőleg az MRT is minél hamarabb kiadja 2010-es irányelveit.



  
Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

2010. október 1., péntek

„Újraélesztési rekordkísérlet”

A magyar Orvostanhallgatók Egyesülete Szegedi Helyi Bizottság Elsősegélynyújtó Csoportja és a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara közös szervezésében valósult meg a II. Szegedi Sürgősségi Nap. A szervezők az átlagembereknek szerették volna felhívni a figyelmüket, az elsősegélynyújtás fontosságára és arra, hogy arra bárkinek, bármikor szüksége lehet.



A nagy tömegeket megmozdító rendezvény, mentő-, tűzoltó- és rendőrautók, valamint katonai gépjárművek szirénás felvonulásával kezdődött. A Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi Egészségügyi Központja, a szervezők kérésére volt jelen a rendezvényen.
Dr. Pusztai Erzsébet orvos alezredes az Egészségügyi Központ parancsnoka, az egészségügyi szolgálat eszközeivel, páncélozott és közúti valamint terep-képességekkel rendelkező sebesültszállító gépjárművekkel érkezett a szegedi Dóm térre, a rendezvény helyszínére. Kérdésekre a főtiszt elmondta, hogy ezen gépjárművek felszereltsége és személyzete olyan, mint az Országos Mentőszolgálaté. A páncélozott szállító harcjárműveket az érdeklődők is kipróbálhatták. Az érdeklődőknek bemutatkoztak a speciális mentők, a vízimentők a tűzoltók, katasztófavédők.
Az újraélesztési rekordkísérletet a szervezők 2010 percig tervezték, ahol az ifjúsági vöröskereszt önkéntesei, orvostanhallgatók és a rendezvény szervezői 2 percenként váltották egymást, ahol 30 mellkas-kompresszió és két befújás volt a feladat. Végül 2043 percig tartott a kísérlet, így biztosan megszületett a rekord.


Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez


2010. szeptember 1., szerda

Laryngeális maszk

LMA
A laryngeális maszk egy nagy átmérőjű cső, ami felfújható ellipszis alakú mandzsettában (cuff) végződik. Ezt úgy képezték ki, hogy a gégebemenetre szorosan illeszkedjen. Az 1980-as évek közepén vezették be az aneszteziológiai gyakorlatba, megbízható és biztonságos eszköznek bizonyult. Viszonylag kevés gyakorlattal is egyszerűen és sikerrel alkalmazható. Hatásosabb és egyszerűbb is ezzel lélegeztetni, mint ballonnal-maszkkal: elkerülhető, hogy magas belégzési nyomást (>20. H2Ocm) hozzunk létre, és a gyomor felfújásának lehetősége is minimálisra csökkenthető. Ha nem jelent késlekedést, akkor a ballonos-maszkos lélegeztetés helyett az LMA a választandó módszer, ugyanis így kisebb a gyomor felfújásának és a regurgitációnak rizikója. LMA mellett gyomortartalom-aspiráció ritkán fordul elő, de ez teljesen mégsem védhető ki. Úgy tűnik, hogy a laryngealis maszk inkább a garattartalom aspirációjától óvja az alsó légutakat. Mivel az LMA behelyezéséhez nem szükséges a fej és a nyak nagymértékű mozgatása, nyaki gerinc sérülés gyanúja esetén ez a választandó légútbiztosítási módszer. Felmérések szerint, újraélesztésnél sikerrel alkalmazzák a nővérek, a mentőszemélyzet, az orvosok egyaránt. Csakúgy, mint intubációnál, az LMA is mély eszméletlenség esetén használható. Óriási segítséget jelenthet, még intubálásban járatos segélynújtóknak is akkor, ha az intubációs kísérlet sikertelen és a beteget ballonnal-maszkkal lélegeztetni lehetetlen ("nem lélegeztethető - nem intubálható" esetek). A hagyományos LMA (LMA Classic™) kb. 40-szer újrasterilizálható, de egyszerhasználatos eszköz is van forgalomban. Ez utóbbi különösen hasznos a prehospitális ellátásban. Néhány egyszerhasználatos LMA megjelenésében, anyagában valamint alkalmazásának egyes lépéseiben eltérhet a hagyományos maszktól.

A laryngealis maszk bevezetésének technikája
1. Válasszuk ki a betegnek való méretet és engedjük le teljesen a mandzsettát. Az 5-ös méretű megfelelő egy átlagos növésű férfi betegnek, a 4-es méretű a nőbetegeknek. Kenjük be síkosítóval a mandzsetta külső felszínét (amelyik nem érintkezik a gégével).

2. Kissé hajtsuk előre a beteg nyakát, fejét szegjük hátra (nyaki gerinc sérülés gyanúja esetén a fejet és a nyakat próbáljuk neutrális helyzetben rögzíteni).

3. Fogjuk kézbe a maszkot úgy, mintha egy tollat tartanánk és a mandzsettás végét helyezzük a beteg szájába. A mandzsetta hegyét a felső metszőfogak mögé vezetve, külső felszínét a keményszájpadhoz nyomva toljuk be az eszközt a hátsó garatfalig. Majd nyomjuk hátrafelé és lefelé amíg ellenállásba nem ütközünk; ekkor eszközünk a hypopharynxba jutott. Ha van segítségünk, emelje ki az állkapcsot amikor az LMA-t a beteg szájába tettük. így a garatban nagyobb hely keletkezik, ez megkönnyíti a bevezetést.

4. Fújjuk fel levegővel a mandzsettát (40ml-t az 5-ös méretűbe, 30ml-t a 4-es méretűbe), vagy fújjuk fel 60 cmH20 nyomással. A maszk, ha megfelelő pozícióban van, a mandzsetta felfújásakor 1-2 cm-rel kijjebb csúszik. A mandzsetta ekkor veszi fel végleges helyzetét, egyúttal a gégét is kissé előre nyomja.

5. Amennyiben 30 másodpercen belül az LMA-t nem sikerül bevezetni, a beteget az ismételt próbálkozás előtt át kell lélegeztetni, akár zsebmaszkkal akár ballonnal-maszkkal.

6. Bevezetés után alapvető az átjárható légutak és a lélegeztetés vizsgálata: befúvás alatt hallgassuk meg a légzési hangokat a mellkas fölött, és figyeljük a kétoldali mellkasi kitérést. Ha a levegő hangosan és nagymértékben szökik, akkor az LMA feltehetően nincs a megfelelő pozícióban. Kielégítő mellkasi kitérés esetén a kisebb mértékű szivárgás megengedhető.

7. Helyezzünk harapásgátlót a tubus mellé. A maszkot kiköthetjük, vagy rögzíthetjük ragasztócsíkkal.


A laryngealis maszk korlátai
1. Magas légúti ellenállás, csökkent tüdőtágulékonyság esetén (tüdőoedema, bronchospazmus, chronicus obstruktív tüdőbetegségek) a cuff mellett jelentős szivárgás lehet, ami hipoventilációt okoz. Az elszökött levegő általában a szájon át távozik, de a gyomorba is juthat.

2. Nincs adatunk arra vonatkozólag, hogy LMA-n keresztül megfelelő lélegeztetést lehet-e végezni mellkas kompressziók megszakítása nélkül. A folyamatos mellkas kompressziók valószínűleg gázszivárgáshoz vezetnek a LMA cuffjából a lélegeztetés alatt. Kezdetben alkalmazzunk folyamatos mellkas kompressziót, de ezt szakítsuk meg, ha levegőszivárgást vagy hipoventilációt észlelünk.

3. Elméletileg van rizikója a gyomortartalom aspiratójának, mert a LMA nem tölti ki a gégét úgy, mint egy tubus, de ez a szövődmény a klinikumban nem dokumentált.

4. A nem elég mélyen eszméletlen beteg a tubus behelyezésére köhögéssel, erőlködéssel, laryngospazmussal reagálhat. Keringésmegállás esetén természetesen ez nem áll fenn.

5. Amennyiben nem sikerül megfelelő légutat biztosítani, a cuff leeresztése után a tubust ki kell húzni, az újabb, korrekt technikával végzett próbálkozás előtt a fej-nyak pozicionálása szükséges.

6. Ritkán előfordulhat légúti elzáródás az epiglottisnak a gégebemenetbe nyomásával, ekkor a tubust ki kell venni, és újra próbálkozni.

Az LMA használatában való jártasság megszerzése betegeken végzett gyakorlatot igényel, ennek megfelelően gyakorlott szakember (pl. aneszteziológus) felügyelete mellett kell történnie

ProSeal LMA
ProSeal LMA
A ProSeal LMA az eredeti LMA módosított változata. Van egy hátsó mandzsettája is és egy gyomorszondája. Az eszközt széles körben tanulmányozták altatott betegeken, de nem készült tanulmánya CPR alatti használatáról. Van néhány tulajdonsága, ami elméletileg alkalmasabbá teheti a CPR alatti használatra, mint az eredeti LMA - jobb tömítés a gégében, ami nagyobb légúti nyomásokkal való lélegeztetést tesz lehetővé ( általában 35-40 vízcm-ig ), a gyomorszondának kialakított nyíláson keresztül lehetővé válik a regurgitált folyékony gyomortartalom leszívás a az oesophagus felső részéből, valamint a gyomorszondát levezetve megtörténhet a gyomor kiürítése, ezeken kívül az eszköz harapásgátlóval van ellátva. A magasabb légúti nyomás, amit a ProSeal-lel elérhetünk elegendő légzési térfogatot biztosíthat a mellkas kompressziók megszakítása nélkül is. A ProSeal hátrányai, amik megnehezítik alkalmazását a CPR alatt, hogy nehezebb bevezetni, mint az eredeti LMA-t, nincs egyszerhasználatos formában, relatíve drága, és a szilárd gyomortartalom elzárhatja a gyomorszondát. Még várjuk az adatokat a CPR alatti használatáról.

airwayskills.com, flexicare.com, ERC EMELTSZINTŰ ÚJRAÉLESZTÉS (ALS) GYAKORLÓ KÉZIKÖNYV 2006-2007



Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez


2010. július 14., szerda

Hirtelen szívhalál /Sudden Cardiac Death/ I.

Bevezetés
A hirtelen szívhalál valamilyen cardialis ok következtében rendkívül rövid idő alatt /általában az első tünetek jelentkezését követően 1 órán belül/ a beteg halálát okozza, függetlenül attól hogy a páciensnek volt-e ismert  ,vagy ismeretlen szívbetegsége. Fontos kritérium még, hogy semmiképp sem állt fennt terminális állapot. Legtöbb esetben az SCD arrhytmiákhoz köthető.Hozzávetőlegesen a szív eredetű halálozás mintegy feléért a hirten szívhalál okolható. Sok beteg kórtörténetében a szívbetegség első megnyilvánulási formája.

Az SCD kórélettana
A leggyakrabban malignus kamrai tachyarrhytmiák /VF, VT/ állnak a keringésleállás hátterében. Defibrillálással ezek a ritmuszavarok megszüntethetők, így a minél hamarabb ledott shock nagyban javítja az SCD mortalitását. Ezért a fő terápiás irányvonal a magas rizikójú betegeknél az ICD beültetése.

Több folyamat is rész vesz a VF és VT kialakulásában, különböző feltételek mellett. Befolyásoló tényező lehet a vegetatív idegrendszer, szöveti szinten arrhytmiát indukálhat pl.: reentry mechanizmus, kóros automácia, sejt szinten pl.: triggerelt aktivitás, subcelluláris szinten pedig az ioncsatornák kóros működése.

A dokumentált SCD események 20-30%-ában  az elsőként észlelt ritmus PEA, vagy asystolia volt. Gyakran nehéz eldönten, hogy mi is volt valójában az első ritmuszavar, hiszen tartósan fennálló VF/VT következménye is lehet a nem sokkolandó ritmuszavar. Más esetekben azonban, amelyek jóval ritkábbak, az iniciális bradyarrhytmia következményeként fellépő myocardialis ischemia is provokálhat "secunder" VF/VT-t.

A legtöbb esetben  az SCD-n átesett betegeknek struktúrális szívbetegsége van. /A leggyakrabban  myocardialis infarctus, és post MI remodelling./ Fokozott veszélynek vannak kitéve azok a páciensek, akiknél szívinfarktusok után kamrai extrasystolék jelentkeznek. Fokozott kockázatot a polymorf, R on T és a futamokban /Salve/ jelentkező ES-ek jelentenek. 
A hypertrophias és a dilatativ cardiomyopathia is fokozott SCD rizikót jelent. A különböző szívbillentyű rendellenességek, mint pl.: aorta stenosis szintén növelik a hirtelen szívhalál kockázatát.
Olyan betegen akinek nincs struktúrális szívbetegsége, ritkábban fordul elő SCD, ezek a keringésleállások leggyakrabban valamilyen örökletes arrhytmia syndromához köthető. 

Bár sok beteg él anatómiai és funkcionális szívbetegséggel, és ez predisponáló tényező a kamrai ritmuszavarokra, mégis csak kis hányaduknál lép fel hirtelen szívhalál. Ezért fel kell mérni, hogy mely páciensek vannak igazi veszélynek kitéve. A legerősebb ismert prediktora az SCD-nek a bármely okból szignifikánsan csökkent bal kamra funkció. Ha ehhez még egyéb provokáló tényezők csatlakoznak, mint pl.: regionalis ischemia, hypoxia, acidosis, fokozott falfeszülés, gyógyszerek, metabolikus zavarok, egyértelműen a hirtelen szívhalál veszélye fenyeget.  

Előfordulása
Az Egyesült Államokban körülbelül 325.000 SCD-s eset fordul elő évente /a felnőtt lakosság 0,1-0,2 %-a/, Magyarországon ez a szám 25500 fő/év.

Mortalitás/Morbiditás
A fennt leírt 325.000 betegből, tőbb mint 300.000 életét veszti minden évben. A keringésleállások mintegy 40%-ánál nincs szemtanúja a collapsusnak, így ezek a páciensek az esetek döntő többségében menthetetlenek.

Nem
A férfi:nő arány 3:1.
A legújabb bizonyítékok azt sugallják hogy a nemi különbségek befolyásolják az SCD előfordulását. Megfigyelési adatok arra tényre támaszkodnak hogy a férfiakra jellemző plakk ruptúra sokkal inkább provokál SCD-t, mint az inkább nőkre jellemző plakk eróziók. 

Életkor 
A hirtelen szívhalál előfordulásának esélye az életkor előrehaladtával nő, a koszorúér betegségekéhez hasonlóan itt is a 45-75 év közötti korcsoport a leginkább veszélyeztetett. 

A hirtelen szívhalál okai:
1. Acut coronaria syndroma
2. Dilatatív cardiomyopathia
3. Hypertrophias obstruktív cardiomyopathia
4. Arrhytmogen jobb kamra dysplasia
5. Aorta stenosis, mitralis stenosis, mitralis prolapsus
6. Congenitalis szívbetegségek (Fallot tetralogia, Eisenmenger syndroma, Ebsteim anomalia stb.)
7. Hosszú QT syndroma
8. Rövid QT syndroma
9. WPW syndroma
10. Brugada syndroma  

Anamnesis
A beteg anamnesise és a klinikai tünetek utalhatnak az SCD etiológiájára. Például: Egy idős beteg szorító jellegű mellkasi fájdalomra panaszkodik, majd még a mentők kiérkezése előtte eszméletét veszti. A mentőegység az EKG monitoron VF észlel. Ez acut coronaria syndroma gyanúját veti fel.
Egy másik példa: 25 éves nőbeteg bevásárlás közben hirtelen összesett. A kiérkező mentőegység itt is VF-ot észlel. Az időközben helyszínre érkező családtagok elmondják, hogy az édesapja is hasonló körülmények között fiatalon halt meg. Itt is felvetődik az SCD, viszont más etiologiával mint az előbb. /pl.: valamilyen örökletes arrhytmia syndroma/
A legfontosabb rizikófaktorok: 
  • ISZB: Előző szívleállás, syncope,  előzetes AMI (különösen 6 hónapon belül), ejectios frakció 35-30 % alatt, anamnesisben 10/min több VES, non sustained VT.
  • Dilatatív cardiomyopathia: Előző szívleállás, ejectios frakció 35-30 % alatt, syncope, inotrop gyógyszerek
  • Hypertrophias cardiomyopathia:Előző szívleállás, syncope, SCD a családban, palpitatio, szívelégtelenség tünetei, többségük tünetmentes
  • Szívbillentyű betegség: Billentyűcsere 6 hónapon belül, syncope, az anamnesisben gyakori kamrai ectopia, nem korrigált aorta stenosis, mitralis stenosis súlyos tünetekkel
  • Hosszú QT syndroma: a családi anamnesisben hosszú QT sy., vagy SCD, QT ídőt megnyújtó gyógyszerek, kétoldali süketség
  • WPW syndroma: Pitvar fibrillációval vagy pitvari flatternal nagyon gyors kamrai frekvencia alakulhat ki, ami átmehet VF-ba.
Fizikális vizsgálat
A fizikáli vizsgálat feltárhat bizonyos rendellenességeket (pl: aorta stenosis), vagy legalább is a gyanút felvetheti, de sok esetben teljesen negatív a vizsgálati eredmény.   
Cardiac arrest score:
A következő skálát Thompson és McCullogh fejlesztette ki, a postresuscitatios fázisban ezzel előrejelezhető a túlélés és a neurológiai károsodás esélye.




Azoknak a betegeknek akik 3 pontot kaptak 89% esélyük van a neurológia felépüléshez, és 82% az esélyük a túléléshez. 
0,1,2 pontszám esetén a súlyos anoxiás encephalopathia valószínűsége nagy, így prognózis rossz.


Terápia
A mindenkor érvénye újraélesztési protokoll szerint.


A teljes cikk is itt olvasható eredeti nyelven.
to be continued...

Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez





Related Posts with Thumbnails