1.Bevezetés
Def.: A keringésleállást megelőző, illetve az azt követő időszakban /ROSC/ fellépő szívritmuszavarok.
A peri arrest időszak jól ábrázolható egy (t) nevű időtengelyen, ezzel is hangsúlyozva a folyamat jelleget.
A keringésmegálláshoz vezető ritmuszavarok azonnali kezelést igényelnek, így megelőzve a folyamat progresszióját,amely végső esetben keringés leállást is okozhat.
2.A beteg állapotának megítélése
Ritmuszavar fennállása, vagy annak gyanúja esetén két egyszerű kérdést kell feltennünk:
1. Hogy van a beteg?
2. Mi a ritmus?
2.1.Fenyegető tünetek (Hogy van a beteg?)
A legtöbb beteg esetében az ún. "riasztó jelek és tünetek" jelenléte, vagy hiánya határozza meg a kezelés sürgősségét, a ritmuszavar mielőbbi rendezésének szükségességét.
Ezek a jelek a következők:
• alacsony perctérfogat (low cardiac output) klinikai jelei, úgymint: sápadtság, verítékezés, hideg végtagok, hypotonia /syst. 90 Hgmm↓/, agitáltság, zavartság
• excessziv tachycardia:
A szívfrekvencia növekedésekor a diasztole a szisztolénél jobban megrövidül. Nagyon magas (általában 150/perc feletti) szívfrekvenciával járó ritmuszavarok a perctérfogat drámai eséséhez vezetnek (mivel a rövid diasztole alatt nem jut idő a telődésre), a coronariakeringés (mely zömmel a diasztole során történik) rosszabbodásával együtt, myocardialis ischaemiához vezetve. Minél magasabb a szív frekvencia, a beteg számára ez annál kevésbé tolerálható.
A "széles QRS" tachycardiák kevésbé tolerálhatóak, mint a "keskeny QRS" komplexummal járók egy adott frekvencián, mivel a széles QRS tachycardia általában (nem mindig) súlyosabb szívbetegséggel társul.
• excessziv bradycardia:
A frekvencia kisebb, mint 40/perc. Kevésbé lassú frekvenciákat is nehezebben tolerálnak a strukturális szívbetegségben szenvedők, akik nem képesek a verőtérfogat (stroke volumen) kompenzatorikus megemelésére. Nagyon súlyos szívbetegeknél a normálisnál magasabb szívfrekvencia szükséges a perctérfogat fenntartásához, számukra a "normális" frekvencia is elégtelen lehet.
• szívelégtelenség:
A ritmuszavarok a szív pumpafunkcióját, és a coronariakeringést rontják. A ritmuszavarok a szívelégtelenség gyakori komplikációi, illetve megjelenésükkel szívelégtelenség kialakulásához, vagy a már fennálló rosszabbodásához vezethetnek. A balszívfél-elégtelenség tüdővizenyőhöz (fulladásérzés, szörtyzörejek) vezet, míg a jobbszivfél-elégtelenség és a congestiv szívelégtelenség perifériás oedemát okoznak (tág nyaki vénák, lábdagadás, sacralis oedema, májpangás, májmegnagyobbodás ).
• mellkasi fájdalom:
A mellkasi fájdalom jelenléte az aritmia hatására kialakult myocardium ischaemiát jelzi. Coronariabetegségben, vagy jelentős strukturális szívbetegségben a myocardium ischaemia további jelentős szövődményekhez, akár keringésmegálláshoz is vezethet.
2.2.A szívritmus elemzése (Mi a ritmus?)
Biztosítsuk a monitorizálás lehetőségét, amilyen hamar csak lehet, aritmia ellátása esetén. Nem mindig lehetséges azonban monitor-elvezetés vagy regisztrátum alapján diagnózishoz jutni, mielőbb készítsünk 12-elvezetéses EKG-t is! Ez segít a ritmuszavar eredetének tisztázásában a kezelés előtt, illetve a további ellátást is meghatározza. Ne feledjünk a sikeres kezelés után is 12-elvezetéses EKG-t készíteni, ez egyéb abnormalitásokra (vagy azok hiányára) deríthet fényt, és fontos lesz a későbbi ellátás szempontjából is.
2.2.1.Az EKG gyors, oxyologiai elemzése:
1. Van elektromos aktivitás?
2. Mekkora a kamrai (QRS) frekvencia?
3. A QRS ritmus szabályos (reguláris) vagy szabálytalan (irreguláris)?
4. A QRS komplexus szélessége normális vagy kiszélesedett?
5. Van pitvari aktivitás?
6. Hogyan viszonyul a pitvari aktivitás a kamrai aktivitáshoz?
_.jpg)
