Itthon csak minden századik stroke-beteg részesül vérrögoldásban

www.fokusz.info

A magyarországi kórházakban a szélütéses betegek egy-másfél százaléka részesül csak úgynevezett vérrögoldásban, ugyanez az arány Nyugat-Európában átlagosan 5 százalék illetve afeletti. Pedig a halálozást és a rokkantságot is nagymértékben csökkenti, ha a beteget stroke-központban látják el, időben részesül a szélütés hatásos és korszerű gyógymódjában, a vérrögoldásban, valamint komplex rehabilitációs kezelést kap. A kórházakban évente körülbelül 45-50 ezer szélütéses esetet látnak el itthon.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sajtóosztályától megtudtuk: adataik szerint 2009-ben 91.470 stroke-ellátás történt a hazai kórházakban, míg 2010-ben júliusig 53.324. Becslések szerint az esetek körülbelül fele új megbetegedés, akut stroke; a 45 ezer ember közül 12-15 ezren halnak meg, és körülbelül tízezren válnak rokkanttá.

A szélütés oka az esetek 80-85 százalékában az erek elzáródása - ez az úgynevezett iszémiás stroke, és ezt gyógyíthatja a vérrögoldás: segítségével a betegek közül többen gyógyulhatnak hosszabb távon maradandó rokkantság nélkül. A vérrögoldást, vagyis trombolízist ugyanakkor országos átlagban a betegek 1-1,5 százaléka kapja meg, a fővárosban 2,5 százaléka, viszont az átlagos európai arány 5 százalék fölött van, illetve Nyugat-Európában megközelíti a 10 százalékot. Ugyanez az arány a legjobb európai és amerikai központokban 15-20 százalék. Magyarországon országosan is nagyok a különbségek - mondta Csiba László, a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Neurológiai Klinikájának vezetője. A DEOEC klinikáján egyébként, ahol 2009-ben a legtöbb vérrögoldást végezték, az arány 17 százalékos.

Bár vérrögoldó kezelést nem kaphat mindenki, a legfőbb korlát mégis az idő: a trombolízist a tünetek jelentkezésétől számított legkésőbb 3 - 4,5 órán belül el kell kezdeni. A gyorsaság döntő, hatvan percen belül kettő, 60 és 90 perc között négy, 90 és 180 perc között viszont már kilenc beteget kell kezelni ahhoz, hogy legalább egyikük tünetmentes legyen, vagy csak minimális tünetekkel gyógyuljon - mondta Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának vezetője.

Annak, hogy viszonylag kis számban végzik az országban a beavatkozást, az az egyik oka, hogy a betegek nagy része nem ér be időben a kórházba.

A legfontosabb, hogy a beteg felismerje a tüneteket, és azonnal mentőt hívjon - mondta Bereczki Dániel. A professzor szerint az első problémát az jelenti, hogy a betegek sokszor nem tulajdonítanak elég nagy jelentőséget a tüneteknek, mivel ezek kezdetben nem túl feltűnőek, és a gutaütés nem fáj.

A stroke esélye egyébként egyszerű próbával is eldönthető. Az úgynevezett Cincinnati Stroke Skála - ugyanaz, amit a mentők is használnak - négy egyszerű utasítás végrehajtását kéri: a beteg mosolyogjon, mondjon el egy egyszerű mondatot, becsukott kézzel nyújtsa előre a karjait, illetve behajlítva emelje fel a lábait 10 másodpercig. Ha az arc két fele, vagy a két végtag nem egyformán mozog, vagy a beszéd elkent, a beteg rossz szavakat mond, vagy képtelen beszélni, fennáll a szélütés lehetősége.

További gond, hogy a beteg, még ha fel is ismeri a tüneteket, nem megy orvoshoz, vagy először nem a mentőket hívja. A kórházak adatai azt mutatják: hétfőn történik a legtöbb akut stroke beteg felvétele, ami feltehetően azt jelenti, hogy a betegek egy része hétvégén nem fordul orvoshoz, sőt a hét elején is sokan a családorvoshoz mennek előbb. Van kórház, ahová még mindig ugyanannyi akut gutaütött beteget küldenek a háziorvosok, mint amennyit a mentők visznek be, ez pedig késlekedést jelent.

Időveszteség az is, ha a mentők későn érkeznek, nem kezelik sürgősségi esetként a gutaütést, vagy ha nem olyan intézménybe viszik a beteget, ahol a kezelés hozzáférhető.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) stroke-ellátásról szóló munkaanyaga tartalmazza, hogy a mentőknek elsődleges fontosságúként kell kezelni a szélütött beteget. A helyszíni ellátást lehetőleg 30 percen belül be kell fejezni, és meg kell kezdeni a beteg szállítását. A különböző, rendelkezésükre álló tesztek segítségével már a mentők el tudják dönteni, hogy a beteg alkalmas-e a vérrögoldásra, illetve van-e esély arra, hogy 3 órán belül olyan kórházba szállítsák, ahol ennek elvégzésére lehetőség van. A munkaanyagban szerepel az is, hogy a beteget elsősorban stroke-centrumba, másodsorban stroke-osztályra kell szállítani, valamint, ha az lehetséges, akkor közvetlenül a CT vizsgálóba.

Azt, hogy a mentők országszerte a munkaanyagban foglaltaknak megfelelően járnak-e el, illetve hogy a munkaanyag elfogadott irányelvvé vált-e, nem tudtak választ adni az OMSZ sajtóosztályán, de az orvosok tapasztalata az, hogy még nem vált mindenhol rutinszerű gyakorlattá.

Budapesten és Pest megyében - ahol a vérrögoldás aránya két és félszerese, illetve háromszorosa az országos átlagnak - a mentők már 2007-ben megkapták azokat az ismertető anyagokat, amelyek alapján el tudják dönteni, hogy feltehetően akut stroke-ról van-e szó, illetve a beteg alkalmas-e a vérrögoldásra - mondta Molnár Mária Judit fővárosi neurológiai szakfelügyelő. A beutalási rendben ezenkívül szerepel az ügyeletes orvosok direkt elérhetősége is, ami megkönnyíti, hogy a mentő már útközben jelezze, hogy stroke-beteg érkezése várható.

A fővárosban és Pest megyében egyébként az országban egyedülálló módon, idén októberben megállapodtak a vérrögoldó kezelést végző osztályok vezetői arról, hogy ha egy betegnek ilyen kezelésre van szüksége, a mentő nem feltétlenül oda viszi, ahová ellátási terület szerint tartozna, hanem oda, ahová az aktuális közlekedési helyzetet is figyelembe véve hamarabb odaér. Ez a 2011-es beutalási rendben már érvényesülni fog - mondta Molnár Mária Judit.

A kórházon belüli szervezettség is értékes perceket jelenthet. A debreceni Neurológiai Klinikáról például, ahol tizenhétszer több beteg kap vérrögoldást, mint az országos átlag, Csiba László elmondta: a mentők 90 kilométeres körzetből ide szállítanak valamennyi akut stroke beteget. Telefonon már előre értesítik a klinikát, a betegek pedig - ha állapotuk megengedi - nem az osztályra, illetve nem a sürgősségi osztályra, hanem azonnal a CT-be kerülnek, ahol megtörténik a neurológiai vizsgálat is. A szükséges laborvizsgálathoz a vért már a mentőben leveszik, így az azonnal a laborba kerül. A betegeket stroke-betegek ellátására szerveződött intenzív osztályon, stroke-szakember csapat látja el, és 48-72 óráig folyamatosan figyelik állapotukat.

Egy felmérés szerint egyébként Magyarországon a tünetek kialakulásától számítva átlagosan 80 perc telik el addig, amíg a beteg a kórházba ér, ott pedig további 70, amíg a kezelést elkezdik. Az egyes kórházak között azonban nagy a szórás: van, ahol 40 percen belül megkezdődhet a vérrögoldás, de olyan intézmény is akad, ahol az átlag több, mint 110 perc. Ez pedig azzal fenyeget, hogy a beteg kicsúszik az eredetileg rendelkezésre álló 180 percből.

A tapasztalatok szerint egyébként az időben beérkezett betegek 30-40 százaléka alkalmas trombolízisre, de ezt, akárcsak azt, hogy az összes akut beteg hány százaléka nem ér be időben, csak becsülni lehet. Ezeket az adatokat átfogó módon nem gyűjtik ugyanis. Nemzetközi felmérések szerint körülbelül 80 százalékban az emberek tájékozatlansága és a szükségesnél lassabb szállítás a késés oka, és körülbelül 15 százalékban felelnek ezért a kórházakon belüli szervezési problémák.

http://hirszerzo.hu