Free Homepage Translation

2011. március 6., vasárnap

Mellkasi fájdalom - Keringésleállás 2- Cardioblog elemez

Mindenkit megnyugtatok, nem szűnt meg a blog!
A következő igen részletes elemzést a cardioblog szerkesztőjétől kaptam, terjedelme miatt nem fér az eredeti post megjegyzés rovatába, ezért önálló bejegyzésként kap helyet. Sok-sok köszönet a magas színvonalú kommentért! 

"Nos, akkor akasszák a hóhért! J  :
Alapritmus: ~115/min fr-jú sinus tevékenység mellett pitvar-kamrai disszociáció. (Az egyes PP és RR távolságok rendre konstansak, de a PQ mindig más és más- illeteve ínyencek kedvéért: megfigyelhetünk ventriculofázisos sinus arrhythmiát, amikor is azok a PP-k, amik közrefognak egy QRS-t épp egy kicsit rövidebbek, mint amik között nincs QRS; de ez teljesen lényegtelen).
Vertikális tengelyállás, jelzett jobb deviatio: (itt jó lenne tudni, hogy corpolens-e a beteg, vagy pedig sovány, illetve azt is, hogy melyik lebenyt műtötték, kivették-e a fél jobb tüdőfelet?: szív jobbra dislocalódhatott-e a műtét miatt- median sternotomia vagy lateralis thoracotomia? )
- alkati ok: sovány ember,
 - vagy pedig tüdő npl. miatt korábban kialakult jobb kamra terheltség (III-aVF-ben descendáló ST, terminálisan pozitívvá váló T-kkel). Ellene szól, hogy P pulmonale nincs. Jobb szívfél elégtelenség jelei? Nem esik szó az alszárakról, májról. Ez utóbbi egy tachypnoés , gyakorlatilag csak ülő helyzetet toleráló betegnél tapintással szinte megítélhetetlen, de kopogtatással esetleg benyomás nyerhető róla.
-vagy pedig frissen kialakult jobb szívfél terhelés (embólia)- emellett szólna a JTSZB is (félve írom az S1Q3-t, amiből az S1 a JTSZB része, a QIII pedig lehet alkati is). Ha emboliára gondolunk, van-e látványos körfogatkülönbség az alszárakon, vagy esetleg mindkét alszár oedemás már? Nyaki vénák ülve ürülnek-e?: valószínűleg nem, mert ott sikerült vénát találni- vagy bírta a fektetést a beteg?  Ha bírta, ez ellene szól az ilyen SpO2-t okozó bal szívfél elégtelenségnek.  ((Ha tüdőműtét volt, eszünkbe juthat extrem ritkaságként esetleg légembólia is.))
-de nem bal posterior hemiblokk, mert II-aVF-ben nincs kis q.
Mellkasiakban:
ha hinni lehet annak, hogy a korábbi ügyeleti ellátás során eltérés nélküli görbét találtak, tehát a JTSZB újkeletű, akkor a frissen kialakult, Q-val kezdődő JTSZB  kapásból fel kell, hogy vesse nagy anterior infarktus jelenlétét: proximalis LAD elzáródás (de nem főtörzs, mert akkor aVR-ben nagyobb ST elevatiot látnánk). Emellett szól még az I-aVL-ben látható jelzett ST emeltség ((reciprok ST depressiok III-aVF-ben- ne tévesszen meg minket a III-ban az ST szakasz látszólagos kezdeti emeltsége, ami nem az ST, hanem a QRS része és a JTSZB miatt van!)), de főként az, hogy végig a mellkasiakban ST elevatio van. V1-2-ben, ahol descendálónak kellene lenni az ST-nek a JTSZB miatt, ott is szinte elevált, de legalábbis izoelektromos az ST. A nagy anterior infaktus ellen szól, hogy nincs pangás.
A PnEA alatti EKG lehet, hogy segítene eldönteni, hogy acceleralt idioventricularis ritmusról, esetleg junkcionális acceleratioról van-e szó. (Digitalist szedett-e a beteg?). PnEA alatt hasonló QRS morphologiák voltak?
Nincs korrekt EKG elemzés beteg nélkül. A következők lehet, hogy segítenének:
Milyen alkatú a beteg (kövér-sovány)?
 Milyen műtét volt?
A valószínűleg dohányos, középkorú férfinál tudunk-e korábbi kardiális érintettségről, esetleg vizsgálatokról? Milyen gyógyszereket szedett, műtét kapcsán  hagytak-e el gyógyszereket (ASA, statin, béta blokkoló), műtét óta fekszik-e a beteg-LMWH-t kapott-e?
Alszár(ak) oedemásak-e, máj nagyobb-e? (Valószínűleg masszív dohányzó; masszív alkoholfogyasztás volt-e? ) Szed-e vízhajtót? Szürkés-sápadt bőr: veseelégtelenségről tudunk-e (+digitalis: digitalis intox)?
Kiemelendő, hogy a fenti, azonnali beavatkozást igénylő helyzetben az általam felsoroltak gyakorlatilag kideríthetetlenek -a súlyosan tachypnoés, hypoxiás pár szót kibökni tudó betegtől nem várható el, hogy korrektül válaszoljon, ill. a korábbi zárójelentések sem szoktak az ebédlőasztalra kikészítve lenni bekarikázva rajta a laboreredmények, pontos műtéti leírások, műtét előtti ergometriás, echocardiographiás vizsgálati eredmények. Könnyű/könnyebb a műszerekkel ellátott (vérgáz: hypocapnia volt-e?-> tüdőembolia) sokktalanítóban vagy otthon a kényelmes karosszékből utólag okoskodni, mint a helyszínen vagy a mentőautóban.
Én 1:1 arányban teszem a voksomat
-proximalis LAD occlusiora –ez ellen szól a pangás hiánya, de tudjuk, hogy súlyos bal szívfél elégtelenség kritikus spasticitással járhat elfedve ezzel a pangásos szörtyzörejeket,
-és tüdőembóliára, ami súlyos hypoxiát okozva a valószínűleg nem érintetlen coronaria rendszer miatt myocardium ischaemiát is eredményezett.
Mindkettő jogosan okozhatta a beteg exitusát a kórházba érkezés előtt a korrekt ellátás ellenére.
Üdvözlettel: Cardioblog (www.cardioblog.blog.hu)"

Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

2011. január 3., hétfő

Mellkasi fájdalom - Keringésleállás

Boldog új évet mindenkinek!!!

Két hete nem jelentkeztem új postal, sajnos nem volt időm a blogírásra, végigdolgoztam az ünnepeket. A következő két beteggel ez idő alatt találkoztam. Akár párhuzamot is vonhatnék a két eset között, hiszen mindkettőnél a vezető tünet a mellkasi fájdalom volt, továbbá mindketten még a helyszínen életüket vesztették

1.  81 éves nő, áll. hörög, eszméletlen
 Karácsony második napjának hajnalán idős nőbeteg nagyon erős mellkasi fájdalomra ébred, majd heves szívdobogásra panaszkodik, ezt követően néhány perc múlva eszméletét veszti. A család mentőt hív.

Kiérkezésünkkor ágyban fekszik, avpU, légzése nincs, carotisok fölött pulsus nem tap. CPR-t kezdünk, az EKG-n asystole. ET intubatio, vénabiztosítás, Tonogen /2X1 mg/, majd VF.
A 2. shockra pulzus kompatibilis ritmus (110/min), jól tap. carotisok, RR: 140/70 Hgmm, nincs spontán légzés. 
12 elvezetéses EKG-t készítünk:
A postresuscitatios fázisban kapcsolt extrák, majd többszöri non-sustained VT, Cordaront indítok perfusorban, 3-4 perc múlva pnVT.
Kb. 5 perc CPR után ROSC / sinus ritmus 60/min, RR: 60/40 Hgmm/ A tensiot folyadékkal nem sikerül emelni, Dopamin indítunk perfusorban, a vérnyomás nem moccan, bradicardizálódik, majd PEA 30/min→ CPR→ asystole. Az összesen mintegy másfél óráig tartó küzdelmet feladjuk.

2. 65 éves férfi, áll. angina pectoris
Ismert tüdőtumoros beteg /nem végstádiumos/, kb. 3 hete operálták. Az utóbbi néhány napban többször fulladt, egyszer ügyelet is látta, Theospirexet, Solu medrolt kapott, EKG is készült, kóros elváltozást nem írtak le. Jelenleg mellkasi fájdalomra, nehézlégzésre panaszkodik.
A helyszínen a következőket tapasztaljuk:
Súlyos beteg benyomását kelti.
A: Szavak, rövid mondatok. /"megfulladok"/
B: Tachypnoe, érdes-sejtes alaplégzés, pangás nincs, SpO2: 71%
C: Szürkés-sápadt bőr, cyanotikus acrák és fej, Radialis pulsus nem tapintható.
D: Neur. góctünete nincs. Vc: 5,8 mmol/l

Nem véletlen hogy fénymásolt EKG-t közlök /az eredetit az esetlaphoz csatoltam/, ugyanis a 2. EKG készítése alatt a beteg eszméletlenné válik, légzése nincs, carotisok fölött pulsus nem tap. CPR-t kezdünk, az EKG-n 37/min PEA. Sajnos a betegvizsgálat alatt nem sikerült vénát biztosítani, többszöri próbálkozásra sem. /Az IO fúrót fél éve elvitték ilyen-olyan indokkal, másikat nem küldtek./ 
ET intubatio, a tubusba 3 mg Tonogen, majd szerencsére sikerül vénát találni /18G/ /v. jug. ext./, 10 perc CPR után ROSC /alig tapintható carotis, mérhetetlenül alacsony vérnyomás/.Haest, dopamint indítunk. Megpróbálok segítséget kérni, majd azt az infot kapom hogy a helikopterek nem repülnek. Elindulunk a kb. 40 km-re lévő SBO-ra. Szállítás alatt többszöri keringésleállás /PEA/, majd közvetlenül a kórház előtt asystole → exit. 

Mit gondoltok az EKG-ról?

Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez





2010. december 16., csütörtök

Biztonsági öv okozta sérülések

A két illetve három pontos biztonsági övek jelentősen csökkentik a trauma okozta halálozást és a sérülések súlyosságát, azonban egy nagy erejű ütközésnél elkerülhetetlen a biztonsági öv okozta sérülés. A betegek kevesebb mint  20 %-ában következik be  felületes nyaki, mellkasi, hasi horzsolások, zúzódások, de  4-szeres a kockázata intrathoracalis /a mellkasfal nagyobb védelmet jelent/ és 8-szoros az intraabdominalis  sérülés kockázata.  A nyak kapcsán sérülhet a a. carotis communis, a gége és a nyaki gerinc. A mellkasfal sérülése a leggyakoribb, borda, sternum, kulcscsonttörés, de előfordul PTX, tüdő, szív és aorta laesio. A hasban szintén sérülhet az aorta, a mesenterialis erek, bélperforáció, máj-, lépruptura léphet fel.

Jól látható a 3 pontos biztonsági öv nyoma. A sérültnél többszörös bordatörést és több kisebb haematomát diagnosztizáltak a vékonybélfalban.

Szintén 3 pontos biztonsági öv okozta bordatörés és PTX.

3 pontos biztonsági öv okozta nyaki abrasio.

Source: ED, Royal North Shore Hospital, http://www.itim.nsw.gov.au
Obes férfi többszörös borda törése, diaphragma és lép rupturával.

Source: ED, Royal North Shore Hospital, http://www.itim.nsw.gov.au

Ez történik, ha nem kötjük be magunkat:


Még egy gondolat a végére, terhesség-biztonsági öv: Irodalmi adatok alapján terhesség alatt is hasznos a biztonsági öv használata, mert megelőzi az anyai sérüléseket és így csökkenti a magzati halálozást is.


The Atlas of Emergency Medicine, Third Edition, Copyright © 2010, 2002, 1997, by The McGraw-Hill Companies

2010. december 9., csütörtök

A mentőszolgálathoz vonná a betegszállítás irányítását a szaktárca

Az előzetes tervek szerint az Országos Mentőszolgálathoz (OMSZ) vonná a betegszállítás irányítását a szaktárca - közölte Beneda Attila, az egészségügyi államtitkár kabinetfõnöke a betegszállításról tartott konferencián csütörtökön Budapesten.

Mártai István, az OMSZ főigazgatója ugyanakkor kifejtette: még ma is úgy látják, hogy jó intézkedés volt a betegszállítás és a mentés különválasztása. Hozzátette, hogy a kormányzat a szakma érintett képviselőivel a jövő héten kezd egyeztetni a tervekről. Bíró Ferenc, a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének (MBOE) elnöke szerint a tervezett intézkedés veszélyezteti a jelenleg hatékonyan és gazdaságosan működő rendszert. Azt mondta, a következő két hónapban egészen biztosan az következik, hogy átkerül az OMSZ-hez a szállítás, ehhez viszont előbb meg kellene teremteni a szükséges kapacitást.

Aorta dissectio

www.radpod.org


Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

2010. december 6., hétfő

Itthon csak minden századik stroke-beteg részesül vérrögoldásban

www.fokusz.info
A magyarországi kórházakban a szélütéses betegek egy-másfél százaléka részesül csak úgynevezett vérrögoldásban, ugyanez az arány Nyugat-Európában átlagosan 5 százalék illetve afeletti. Pedig a halálozást és a rokkantságot is nagymértékben csökkenti, ha a beteget stroke-központban látják el, időben részesül a szélütés hatásos és korszerű gyógymódjában, a vérrögoldásban, valamint komplex rehabilitációs kezelést kap. A kórházakban évente körülbelül 45-50 ezer szélütéses esetet látnak el itthon.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sajtóosztályától megtudtuk: adataik szerint 2009-ben 91.470 stroke-ellátás történt a hazai kórházakban, míg 2010-ben júliusig 53.324. Becslések szerint az esetek körülbelül fele új megbetegedés, akut stroke; a 45 ezer ember közül 12-15 ezren halnak meg, és körülbelül tízezren válnak rokkanttá.

A szélütés oka az esetek 80-85 százalékában az erek elzáródása - ez az úgynevezett iszémiás stroke, és ezt gyógyíthatja a vérrögoldás: segítségével a betegek közül többen gyógyulhatnak hosszabb távon maradandó rokkantság nélkül. A vérrögoldást, vagyis trombolízist ugyanakkor országos átlagban a betegek 1-1,5 százaléka kapja meg, a fővárosban 2,5 százaléka, viszont az átlagos európai arány 5 százalék fölött van, illetve Nyugat-Európában megközelíti a 10 százalékot. Ugyanez az arány a legjobb európai és amerikai központokban 15-20 százalék. Magyarországon országosan is nagyok a különbségek - mondta Csiba László, a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Neurológiai Klinikájának vezetője. A DEOEC klinikáján egyébként, ahol 2009-ben a legtöbb vérrögoldást végezték, az arány 17 százalékos.

Bár vérrögoldó kezelést nem kaphat mindenki, a legfőbb korlát mégis az idő: a trombolízist a tünetek jelentkezésétől számított legkésőbb 3 - 4,5 órán belül el kell kezdeni. A gyorsaság döntő, hatvan percen belül kettő, 60 és 90 perc között négy, 90 és 180 perc között viszont már kilenc beteget kell kezelni ahhoz, hogy legalább egyikük tünetmentes legyen, vagy csak minimális tünetekkel gyógyuljon - mondta Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának vezetője.

Annak, hogy viszonylag kis számban végzik az országban a beavatkozást, az az egyik oka, hogy a betegek nagy része nem ér be időben a kórházba.

A legfontosabb, hogy a beteg felismerje a tüneteket, és azonnal mentőt hívjon - mondta Bereczki Dániel. A professzor szerint az első problémát az jelenti, hogy a betegek sokszor nem tulajdonítanak elég nagy jelentőséget a tüneteknek, mivel ezek kezdetben nem túl feltűnőek, és a gutaütés nem fáj.

A stroke esélye egyébként egyszerű próbával is eldönthető. Az úgynevezett Cincinnati Stroke Skála - ugyanaz, amit a mentők is használnak - négy egyszerű utasítás végrehajtását kéri: a beteg mosolyogjon, mondjon el egy egyszerű mondatot, becsukott kézzel nyújtsa előre a karjait, illetve behajlítva emelje fel a lábait 10 másodpercig. Ha az arc két fele, vagy a két végtag nem egyformán mozog, vagy a beszéd elkent, a beteg rossz szavakat mond, vagy képtelen beszélni, fennáll a szélütés lehetősége.

További gond, hogy a beteg, még ha fel is ismeri a tüneteket, nem megy orvoshoz, vagy először nem a mentőket hívja. A kórházak adatai azt mutatják: hétfőn történik a legtöbb akut stroke beteg felvétele, ami feltehetően azt jelenti, hogy a betegek egy része hétvégén nem fordul orvoshoz, sőt a hét elején is sokan a családorvoshoz mennek előbb. Van kórház, ahová még mindig ugyanannyi akut gutaütött beteget küldenek a háziorvosok, mint amennyit a mentők visznek be, ez pedig késlekedést jelent.

Időveszteség az is, ha a mentők későn érkeznek, nem kezelik sürgősségi esetként a gutaütést, vagy ha nem olyan intézménybe viszik a beteget, ahol a kezelés hozzáférhető.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) stroke-ellátásról szóló munkaanyaga tartalmazza, hogy a mentőknek elsődleges fontosságúként kell kezelni a szélütött beteget. A helyszíni ellátást lehetőleg 30 percen belül be kell fejezni, és meg kell kezdeni a beteg szállítását. A különböző, rendelkezésükre álló tesztek segítségével már a mentők el tudják dönteni, hogy a beteg alkalmas-e a vérrögoldásra, illetve van-e esély arra, hogy 3 órán belül olyan kórházba szállítsák, ahol ennek elvégzésére lehetőség van. A munkaanyagban szerepel az is, hogy a beteget elsősorban stroke-centrumba, másodsorban stroke-osztályra kell szállítani, valamint, ha az lehetséges, akkor közvetlenül a CT vizsgálóba.

Azt, hogy a mentők országszerte a munkaanyagban foglaltaknak megfelelően járnak-e el, illetve hogy a munkaanyag elfogadott irányelvvé vált-e, nem tudtak választ adni az OMSZ sajtóosztályán, de az orvosok tapasztalata az, hogy még nem vált mindenhol rutinszerű gyakorlattá.

Budapesten és Pest megyében - ahol a vérrögoldás aránya két és félszerese, illetve háromszorosa az országos átlagnak - a mentők már 2007-ben megkapták azokat az ismertető anyagokat, amelyek alapján el tudják dönteni, hogy feltehetően akut stroke-ról van-e szó, illetve a beteg alkalmas-e a vérrögoldásra - mondta Molnár Mária Judit fővárosi neurológiai szakfelügyelő. A beutalási rendben ezenkívül szerepel az ügyeletes orvosok direkt elérhetősége is, ami megkönnyíti, hogy a mentő már útközben jelezze, hogy stroke-beteg érkezése várható.

A fővárosban és Pest megyében egyébként az országban egyedülálló módon, idén októberben megállapodtak a vérrögoldó kezelést végző osztályok vezetői arról, hogy ha egy betegnek ilyen kezelésre van szüksége, a mentő nem feltétlenül oda viszi, ahová ellátási terület szerint tartozna, hanem oda, ahová az aktuális közlekedési helyzetet is figyelembe véve hamarabb odaér. Ez a 2011-es beutalási rendben már érvényesülni fog - mondta Molnár Mária Judit.

A kórházon belüli szervezettség is értékes perceket jelenthet. A debreceni Neurológiai Klinikáról például, ahol tizenhétszer több beteg kap vérrögoldást, mint az országos átlag, Csiba László elmondta: a mentők 90 kilométeres körzetből ide szállítanak valamennyi akut stroke beteget. Telefonon már előre értesítik a klinikát, a betegek pedig - ha állapotuk megengedi - nem az osztályra, illetve nem a sürgősségi osztályra, hanem azonnal a CT-be kerülnek, ahol megtörténik a neurológiai vizsgálat is. A szükséges laborvizsgálathoz a vért már a mentőben leveszik, így az azonnal a laborba kerül. A betegeket stroke-betegek ellátására szerveződött intenzív osztályon, stroke-szakember csapat látja el, és 48-72 óráig folyamatosan figyelik állapotukat.

Egy felmérés szerint egyébként Magyarországon a tünetek kialakulásától számítva átlagosan 80 perc telik el addig, amíg a beteg a kórházba ér, ott pedig további 70, amíg a kezelést elkezdik. Az egyes kórházak között azonban nagy a szórás: van, ahol 40 percen belül megkezdődhet a vérrögoldás, de olyan intézmény is akad, ahol az átlag több, mint 110 perc. Ez pedig azzal fenyeget, hogy a beteg kicsúszik az eredetileg rendelkezésre álló 180 percből.

A tapasztalatok szerint egyébként az időben beérkezett betegek 30-40 százaléka alkalmas trombolízisre, de ezt, akárcsak azt, hogy az összes akut beteg hány százaléka nem ér be időben, csak becsülni lehet. Ezeket az adatokat átfogó módon nem gyűjtik ugyanis. Nemzetközi felmérések szerint körülbelül 80 százalékban az emberek tájékozatlansága és a szükségesnél lassabb szállítás a késés oka, és körülbelül 15 százalékban felelnek ezért a kórházakon belüli szervezési problémák.
Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

2010. december 4., szombat

72 éves nő: Nehézlégzés

A következő EKG-k legutóbbi éjszakai szolgálatomban készültek.
Nézzük először a beteget:
2:50-kor érkezünk a helyszínre, az ágy szélén ülve egy szemmel láthatóan is dyspnoes beteget találunk. Elmondja, hogy kb. 30 perce egyre jobban fullad, nyomó jellegű mellkasi fájdalma van, amelynek intenzitása állandó, kisugárzása nincs, erőssége: enyhe. Anamnesisében: arteriosclerosis, hypertonia, angina pect., card. decomp., III. fokú AV block, insuff. valvulae tricuspidalis, NIDDM
Cave! jód, penicillin

A: szavak, rövid mondatok
B: Tachypnoe, Pangás kb. 8 harántujj magasságig mko. pulmo fölött. SpO2: 83%
C: Sápadt, verejtékes bőr, halk, ritmusos szívműködés, P:80/min, RR: 185/100 Hgmm /basalis:130/80 Hgmm/



D: Avpu, GCS:465, Neur. góctünet nincs, Vc:7,8 mmol/l

Mit gondoltok az EKG-ról? Hogyan menedzselnétek?

Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez


     
Related Posts with Thumbnails