Free Homepage Translation

2010. december 16., csütörtök

Biztonsági öv okozta sérülések

A két illetve három pontos biztonsági övek jelentősen csökkentik a trauma okozta halálozást és a sérülések súlyosságát, azonban egy nagy erejű ütközésnél elkerülhetetlen a biztonsági öv okozta sérülés. A betegek kevesebb mint  20 %-ában következik be  felületes nyaki, mellkasi, hasi horzsolások, zúzódások, de  4-szeres a kockázata intrathoracalis /a mellkasfal nagyobb védelmet jelent/ és 8-szoros az intraabdominalis  sérülés kockázata.  A nyak kapcsán sérülhet a a. carotis communis, a gége és a nyaki gerinc. A mellkasfal sérülése a leggyakoribb, borda, sternum, kulcscsonttörés, de előfordul PTX, tüdő, szív és aorta laesio. A hasban szintén sérülhet az aorta, a mesenterialis erek, bélperforáció, máj-, lépruptura léphet fel.

Jól látható a 3 pontos biztonsági öv nyoma. A sérültnél többszörös bordatörést és több kisebb haematomát diagnosztizáltak a vékonybélfalban.

Szintén 3 pontos biztonsági öv okozta bordatörés és PTX.

3 pontos biztonsági öv okozta nyaki abrasio.

Source: ED, Royal North Shore Hospital, http://www.itim.nsw.gov.au
Obes férfi többszörös borda törése, diaphragma és lép rupturával.

Source: ED, Royal North Shore Hospital, http://www.itim.nsw.gov.au

Ez történik, ha nem kötjük be magunkat:


Még egy gondolat a végére, terhesség-biztonsági öv: Irodalmi adatok alapján terhesség alatt is hasznos a biztonsági öv használata, mert megelőzi az anyai sérüléseket és így csökkenti a magzati halálozást is.


The Atlas of Emergency Medicine, Third Edition, Copyright © 2010, 2002, 1997, by The McGraw-Hill Companies

2010. december 9., csütörtök

A mentőszolgálathoz vonná a betegszállítás irányítását a szaktárca

Az előzetes tervek szerint az Országos Mentőszolgálathoz (OMSZ) vonná a betegszállítás irányítását a szaktárca - közölte Beneda Attila, az egészségügyi államtitkár kabinetfõnöke a betegszállításról tartott konferencián csütörtökön Budapesten.

Mártai István, az OMSZ főigazgatója ugyanakkor kifejtette: még ma is úgy látják, hogy jó intézkedés volt a betegszállítás és a mentés különválasztása. Hozzátette, hogy a kormányzat a szakma érintett képviselőivel a jövő héten kezd egyeztetni a tervekről. Bíró Ferenc, a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének (MBOE) elnöke szerint a tervezett intézkedés veszélyezteti a jelenleg hatékonyan és gazdaságosan működő rendszert. Azt mondta, a következő két hónapban egészen biztosan az következik, hogy átkerül az OMSZ-hez a szállítás, ehhez viszont előbb meg kellene teremteni a szükséges kapacitást.

Aorta dissectio

www.radpod.org


Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

2010. december 6., hétfő

Itthon csak minden századik stroke-beteg részesül vérrögoldásban

www.fokusz.info
A magyarországi kórházakban a szélütéses betegek egy-másfél százaléka részesül csak úgynevezett vérrögoldásban, ugyanez az arány Nyugat-Európában átlagosan 5 százalék illetve afeletti. Pedig a halálozást és a rokkantságot is nagymértékben csökkenti, ha a beteget stroke-központban látják el, időben részesül a szélütés hatásos és korszerű gyógymódjában, a vérrögoldásban, valamint komplex rehabilitációs kezelést kap. A kórházakban évente körülbelül 45-50 ezer szélütéses esetet látnak el itthon.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sajtóosztályától megtudtuk: adataik szerint 2009-ben 91.470 stroke-ellátás történt a hazai kórházakban, míg 2010-ben júliusig 53.324. Becslések szerint az esetek körülbelül fele új megbetegedés, akut stroke; a 45 ezer ember közül 12-15 ezren halnak meg, és körülbelül tízezren válnak rokkanttá.

A szélütés oka az esetek 80-85 százalékában az erek elzáródása - ez az úgynevezett iszémiás stroke, és ezt gyógyíthatja a vérrögoldás: segítségével a betegek közül többen gyógyulhatnak hosszabb távon maradandó rokkantság nélkül. A vérrögoldást, vagyis trombolízist ugyanakkor országos átlagban a betegek 1-1,5 százaléka kapja meg, a fővárosban 2,5 százaléka, viszont az átlagos európai arány 5 százalék fölött van, illetve Nyugat-Európában megközelíti a 10 százalékot. Ugyanez az arány a legjobb európai és amerikai központokban 15-20 százalék. Magyarországon országosan is nagyok a különbségek - mondta Csiba László, a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Neurológiai Klinikájának vezetője. A DEOEC klinikáján egyébként, ahol 2009-ben a legtöbb vérrögoldást végezték, az arány 17 százalékos.

Bár vérrögoldó kezelést nem kaphat mindenki, a legfőbb korlát mégis az idő: a trombolízist a tünetek jelentkezésétől számított legkésőbb 3 - 4,5 órán belül el kell kezdeni. A gyorsaság döntő, hatvan percen belül kettő, 60 és 90 perc között négy, 90 és 180 perc között viszont már kilenc beteget kell kezelni ahhoz, hogy legalább egyikük tünetmentes legyen, vagy csak minimális tünetekkel gyógyuljon - mondta Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának vezetője.

Annak, hogy viszonylag kis számban végzik az országban a beavatkozást, az az egyik oka, hogy a betegek nagy része nem ér be időben a kórházba.

A legfontosabb, hogy a beteg felismerje a tüneteket, és azonnal mentőt hívjon - mondta Bereczki Dániel. A professzor szerint az első problémát az jelenti, hogy a betegek sokszor nem tulajdonítanak elég nagy jelentőséget a tüneteknek, mivel ezek kezdetben nem túl feltűnőek, és a gutaütés nem fáj.

A stroke esélye egyébként egyszerű próbával is eldönthető. Az úgynevezett Cincinnati Stroke Skála - ugyanaz, amit a mentők is használnak - négy egyszerű utasítás végrehajtását kéri: a beteg mosolyogjon, mondjon el egy egyszerű mondatot, becsukott kézzel nyújtsa előre a karjait, illetve behajlítva emelje fel a lábait 10 másodpercig. Ha az arc két fele, vagy a két végtag nem egyformán mozog, vagy a beszéd elkent, a beteg rossz szavakat mond, vagy képtelen beszélni, fennáll a szélütés lehetősége.

További gond, hogy a beteg, még ha fel is ismeri a tüneteket, nem megy orvoshoz, vagy először nem a mentőket hívja. A kórházak adatai azt mutatják: hétfőn történik a legtöbb akut stroke beteg felvétele, ami feltehetően azt jelenti, hogy a betegek egy része hétvégén nem fordul orvoshoz, sőt a hét elején is sokan a családorvoshoz mennek előbb. Van kórház, ahová még mindig ugyanannyi akut gutaütött beteget küldenek a háziorvosok, mint amennyit a mentők visznek be, ez pedig késlekedést jelent.

Időveszteség az is, ha a mentők későn érkeznek, nem kezelik sürgősségi esetként a gutaütést, vagy ha nem olyan intézménybe viszik a beteget, ahol a kezelés hozzáférhető.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) stroke-ellátásról szóló munkaanyaga tartalmazza, hogy a mentőknek elsődleges fontosságúként kell kezelni a szélütött beteget. A helyszíni ellátást lehetőleg 30 percen belül be kell fejezni, és meg kell kezdeni a beteg szállítását. A különböző, rendelkezésükre álló tesztek segítségével már a mentők el tudják dönteni, hogy a beteg alkalmas-e a vérrögoldásra, illetve van-e esély arra, hogy 3 órán belül olyan kórházba szállítsák, ahol ennek elvégzésére lehetőség van. A munkaanyagban szerepel az is, hogy a beteget elsősorban stroke-centrumba, másodsorban stroke-osztályra kell szállítani, valamint, ha az lehetséges, akkor közvetlenül a CT vizsgálóba.

Azt, hogy a mentők országszerte a munkaanyagban foglaltaknak megfelelően járnak-e el, illetve hogy a munkaanyag elfogadott irányelvvé vált-e, nem tudtak választ adni az OMSZ sajtóosztályán, de az orvosok tapasztalata az, hogy még nem vált mindenhol rutinszerű gyakorlattá.

Budapesten és Pest megyében - ahol a vérrögoldás aránya két és félszerese, illetve háromszorosa az országos átlagnak - a mentők már 2007-ben megkapták azokat az ismertető anyagokat, amelyek alapján el tudják dönteni, hogy feltehetően akut stroke-ról van-e szó, illetve a beteg alkalmas-e a vérrögoldásra - mondta Molnár Mária Judit fővárosi neurológiai szakfelügyelő. A beutalási rendben ezenkívül szerepel az ügyeletes orvosok direkt elérhetősége is, ami megkönnyíti, hogy a mentő már útközben jelezze, hogy stroke-beteg érkezése várható.

A fővárosban és Pest megyében egyébként az országban egyedülálló módon, idén októberben megállapodtak a vérrögoldó kezelést végző osztályok vezetői arról, hogy ha egy betegnek ilyen kezelésre van szüksége, a mentő nem feltétlenül oda viszi, ahová ellátási terület szerint tartozna, hanem oda, ahová az aktuális közlekedési helyzetet is figyelembe véve hamarabb odaér. Ez a 2011-es beutalási rendben már érvényesülni fog - mondta Molnár Mária Judit.

A kórházon belüli szervezettség is értékes perceket jelenthet. A debreceni Neurológiai Klinikáról például, ahol tizenhétszer több beteg kap vérrögoldást, mint az országos átlag, Csiba László elmondta: a mentők 90 kilométeres körzetből ide szállítanak valamennyi akut stroke beteget. Telefonon már előre értesítik a klinikát, a betegek pedig - ha állapotuk megengedi - nem az osztályra, illetve nem a sürgősségi osztályra, hanem azonnal a CT-be kerülnek, ahol megtörténik a neurológiai vizsgálat is. A szükséges laborvizsgálathoz a vért már a mentőben leveszik, így az azonnal a laborba kerül. A betegeket stroke-betegek ellátására szerveződött intenzív osztályon, stroke-szakember csapat látja el, és 48-72 óráig folyamatosan figyelik állapotukat.

Egy felmérés szerint egyébként Magyarországon a tünetek kialakulásától számítva átlagosan 80 perc telik el addig, amíg a beteg a kórházba ér, ott pedig további 70, amíg a kezelést elkezdik. Az egyes kórházak között azonban nagy a szórás: van, ahol 40 percen belül megkezdődhet a vérrögoldás, de olyan intézmény is akad, ahol az átlag több, mint 110 perc. Ez pedig azzal fenyeget, hogy a beteg kicsúszik az eredetileg rendelkezésre álló 180 percből.

A tapasztalatok szerint egyébként az időben beérkezett betegek 30-40 százaléka alkalmas trombolízisre, de ezt, akárcsak azt, hogy az összes akut beteg hány százaléka nem ér be időben, csak becsülni lehet. Ezeket az adatokat átfogó módon nem gyűjtik ugyanis. Nemzetközi felmérések szerint körülbelül 80 százalékban az emberek tájékozatlansága és a szükségesnél lassabb szállítás a késés oka, és körülbelül 15 százalékban felelnek ezért a kórházakon belüli szervezési problémák.
Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

2010. december 4., szombat

72 éves nő: Nehézlégzés

A következő EKG-k legutóbbi éjszakai szolgálatomban készültek.
Nézzük először a beteget:
2:50-kor érkezünk a helyszínre, az ágy szélén ülve egy szemmel láthatóan is dyspnoes beteget találunk. Elmondja, hogy kb. 30 perce egyre jobban fullad, nyomó jellegű mellkasi fájdalma van, amelynek intenzitása állandó, kisugárzása nincs, erőssége: enyhe. Anamnesisében: arteriosclerosis, hypertonia, angina pect., card. decomp., III. fokú AV block, insuff. valvulae tricuspidalis, NIDDM
Cave! jód, penicillin

A: szavak, rövid mondatok
B: Tachypnoe, Pangás kb. 8 harántujj magasságig mko. pulmo fölött. SpO2: 83%
C: Sápadt, verejtékes bőr, halk, ritmusos szívműködés, P:80/min, RR: 185/100 Hgmm /basalis:130/80 Hgmm/



D: Avpu, GCS:465, Neur. góctünet nincs, Vc:7,8 mmol/l

Mit gondoltok az EKG-ról? Hogyan menedzselnétek?

Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez


     

2010. november 30., kedd

Magzatvíz embólia

A mai téma aktualitását az itt olvasható hír adja. Állítólag a magzatvíz embolia is felmerült lehetséges halálokként. Nézzük mit is tudunk erről a magas mortalitású kórképről.

A betegség meghatározása
http://catalog.nucleusinc.com
A magzatvíz embolia (ME) életveszélyes, de potenciálisan reverzibilis szövődmény, ami értelemszerűen csak terhesség alatt fordul elő. Az eddig megjelent tanulmányok szerint a ME egy szubklinikai entitástól egészen a percek alatt halált okozó súlyos betegségig sokféle formában jelentkezhet. A ME mortalitása kb. 85%, az esetek mintegy felében a halál a diagnózis felállítását követő 1 órán belül következik be, míg az esetek további 25-50%-ában a következő 4-5 órában. Kórlényege, hogy a vajúdás, illetve szülés alatt ismeretlen okból, de legtöbbször a burokrepedéshez kapcsolódóan kisebb-nagyobb mennyiségű magzatvíz kerül az anyai keringésbe, ami azután a tüdőbe jut. A legtöbbször fudroyans lefolyású tüdőembolia klinikai képe alakul ki, amihez csaknem mindig súlyos akut intravascularis coagulatio társul. A halál oka cardio-pulmonális collapsus, bal szívfél elégtelenség, pulmonális hypertensio, valamint akut cor pulmonale. Ritka betegségről lévén szó randomizált kontrollált tanulmányok nem kerültek közlésre, így az irodalmi publikációk nagy része klinikai esettanulmányok ismertetését jelenti. Mivel az esetek sporadikusak és sokszor a diagnózis sem teljesen biztos, a rizikófaktorok és a pontosabb etiológia megismerését illetően nem sok előrelépés történt az elmúlt évtizedekben. A kezelés ennek megfelelően empirikus: az oxygenisatio és a keringés fenntartását, valamint a coagulopathia korrekcióját jelenti. Az utóbbi időben a ME esetek száma növekedni látszik, ezért az Egyesült Királyságban például elindítottak egy ME-regisztert. A bekerülés kritériumai: hüvelyi szülés vagy császármetszés alatt vagy után 30 percen belül 1) akut hypotensio vagy szívmegállás, 2) akut hypoxia, és 3) coagulopathia vagy mindezek együtt, ha a tünetek máshogyan nem magyarázhatók.

http://www.netterimages.com
Etiológia
Lényegében ismeretlen. Felvetődött, hogy a mastocyta-degranulatióval járó immunológiai folyamatok részt vehetnek a ME kialakulásában, azaz a ME tünetei hátterében a magzati antigénekre adott anaphylaxiás válasz áll, ugyanakkor az anyai szérum tryptase- és vizelet histamin meghatározás eredményei ezt nem támasztották alá. A ME során a keringésbe kerülő és intravascularis coagulatiót okozó anyagok közül az ún. szöveti faktor (tissue factor: TF), valamint a TF bomlását gátló anyag (tissue factor pathway inhibitor: TFPI) a magzatvízben releváns mennyiségben kimutatható. A ME-t követő súlyos intravascularis coagulatio egyik legfontosabb elindítója a TF lehet, ennek magzatvízben mért koncentrációja 50-szerese a széruméban mértnek. Feltételezik, hogy a véráramba jutott magzatvíz TF-TFPI egyensúly megbomlása szerepet játszik az alvadási tulajdonságok megváltozásában és a ME kialakulásában. Egyes szerológiai vizsgálatok szerint ME esetén az anyai szérum magzati antigén (sialyl Tn) koncentrációja magasabb, míg a complement (C3 és C4) szintje alacsonyabb, mint egészséges kontrollokban, azaz a complement aktiváció szerepet játszhat a ME kialakulásában. Régebben azt gondolták, hogy ME-ban a tüdőkeringés mechanikai obstrukciója okozza a keringés összeomlását, ma inkább úgy látszik, hogy a számos alvadási faktort aktiváló tüdő-sérülés és a bal szívfél elégtelenség kombinációja felelős elsősorban a beteg haláláért.

Differenciál diagnosztika
A differenciáldiagnózis szempontjából leginkább a súlyos preeclampsia, az anaphylaxiás shock, és a tüdő thromboembóliája jönnek szóba. A ME biztos diagnózisát jelentő laboratóriumi teszt nincs, az anyai keringésben található magzati elemek kimutatása nem specifikus, az anya tüdejében kimutatott magzati alkotórészek jelenléte mégis szükséges kívánalom a diagnózis felállításához.

Rizikófaktorok
A rizikófaktorok között a 30 év feletti anyai életkor, valamint az oxytocin használata vetődtek fel. Valamivel gyakrabban fordul elő ME szövődményes terhesség kapcsán, pl. amniocentesis után, polyhydramnion, placenta accreta, myomás méh, cervicalis ruptura és sutura, valamint intrauterin magzati elhalás esetén.

Tünetek
Méhvérzés, haematuria, haemoptoe, hypotensio, dyspnoe és hypoxia.

Általános vizsgálatok
A laboratóriumi értékek a diffúz intravascularis coagulatio jellegzetes paramétereit mutatják, a mellkas rtg-felvétele az akut adult respirációs distress syndroma képét mutatta, a pulmonális artéria katéterezése során magas pulmonális capilláris wedge nyomás található.

Terápia
Oxygént, sok folyadékot, plasmát, valamint inotróp támogatást adtak centralis haemodynámiás monitorizálás mellett. A kezelés célja a bal szív-fél output fenntartása. A súlyos légzési elégtelenség kezelésében használatos extracorporális membrán oxygenizáció helyettesítheti a cardio-pulmonális rendszer dysfunctióját, ezért egyes szerzők a ME után azonnal arterio-venosus (bal oldali arteria femoralis-ból a bal oldali vena femoralisba) extracorporalis membrán oxygenizációt kezdtek egyidejű intraaortikus ballon ellenpulzációval (a jobb oldali a. femorális-ból), és a beteget sikerült megmenteni. A kezelést masszív transfusioval, oxygén-adással, valamint az intravasculáris coagulatio kezelésére folyamatos heparin adagolással egészítették ki.

Prof. Dr. Bódis László - Magzatvíz embólia, www.vitalitas.hu
Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

2010. november 26., péntek

esetlap OMT 2.2

Korábban már írtam az esetlapOMT 1.1-ről, a program azóta számos új funkcióval bővült és a  2.2 verziónál jár, ami november 24.-től tölthető le.

Így néz ki a programmal készített esetlap:


Videó a 2.0 bétáról:


esetlapOMT 2.2 letöltése itt!

Az esetlapOMT az OMSZ bármely szervezete által használható, ezáltal szabadon terjeszthető, másolható ill. sokszorosítható.
Egyéb szervezetek, vállalkozások csak abban az esetben használhatják, ha erre a fejlesztő engedélyt adott!
Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

Related Posts with Thumbnails