2010. június 30., szerda

Acut coronaria syndroma

Az acut coronaria syndroma, egy coronaria eredetű ischemiás mellkasi fájdalmat okozó klinikai tünetegyüttes.
Ez alapján három kórképet különböztetünk meg, instabil angina pectorist (iAP), ST elevatióval nem járó (NSTEMI), illetve ST elevatióval járó myocardialis infarctust (STEMI). Egyes szakirodalmak ide sorolnak még egy negyedik kórképet is a hirtelen szívhalált (SCD).
forrás: www.learntheheart.com

A folytatáshoz, illetve a letöltéshez kattintson ide:

2010. június 28., hétfő

LUCAS 2 Mellkasi kompressziós rendszer

A LUCAS™ mellkasi kompressziós rendszer a kézzel végzett mellkasi kompresszióval kapcsolatos problémák kiküszöbölésére szolgáló hordozható eszköz. A LUCAS segítségével percenként 100 mellkasi kompresszió végezhető 4–5 cm-es mélységben, az Európai Újraélesztési Tanács irányelveinek megfelelően.



A folytatáshoz kattintson ide:
http://docs.google.com/fileview?id=0B4oKzouPu13jM2ZjNDViODgtNDAxYS00NzA3LWE5MTItYzIxMTdjMzI3ZDYx&hl=hu
Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hezAdd az RSS olvasódhoz

A súlyos sérült kórházon kívüli ellátása


A sérülés okozta halálozás világszerte 10% körül van, de sok országban a vezető halálok az 5-44 év közötti korosztályban. A magas korai halálozás 50%-a következik be a helyszínen és 30%-a a kórházi ellátás első 24 órájában. 50%-ban központi idegrendszeri (KIR) sérülés, 30- 50%-ban kivérzés felelős a korai halálozásért. A tapasztalatok szerint a korai halálesetek 48%-a potenciálisan megelőzhető megfelelő korai légútbiztosítással, a kritikus mellkasi sérülés, a külső vérzések, valamint a vérzéses shock adekvát ellátásával.
A korai halálozás csökkentésében meghatározó az első (helyszíni) ellátás, ugyanakkor a vérzéscsillapítás lehetőségei korlátozottan alkalmazhatók.
A megelőzhető halálesetek magas arányban kivérzés miatt következnek be, ezért a baleset helyszínén nyomással (kompresszióval) nem csillapítható vérzés sürgős műtéti megoldásának érdekében a helyszínen töltött idő minimálisra csökkentése, a sérült mielőbbi – megfelelő szintű ellátását biztosító – egészségügyi intézetbe történő szállítása szükséges. A műtéti vérzéscsillapításig lerövidített idő elsősorban a kivérzett állapotú/súlyos vérzéses shockos,
áthatoló érsérülést szenvedett sérültek túlélési esélyeit növeli. A tompa erőbehatást szenvedett sérültek esetében a sérülési mechanizmus korlátozott mértékben útbaigazító, jóllehet az
instabil medencesérülés és a hasűri vérzés, valamint a nagy erejű behatás és a medencesérülés, valamint társuló súlyos szervsérülések közötti összefüggés tapasztalati tény.
A sérülést követő órákban a sérülés okozta szöveti károsodás, a súlyos vérzéses shock
következtében kialakuló acidózis, a sokszor fennálló hipotermia, a következményes
véralvadási zavar súlyosbítja a sérült túlélési esélyeit. A korai véralvadási zavar incidenciája magas és a mortalitás független prediktora. Súlyos sérülteknél a hipotermia, az acidózis és a véralvadási zavar a rettegett „halálos triász”.
A vérző sérült ellátása és kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel, melyből kiemelendő a prehospitálisan megvalósítandó rész: az oxigenizáció biztosítása, vérzéscsillapítás, a szöveti perfúzió fenntartása és a lehűlés megelőzése.
A sérülési mechanizmus (SM) többnyire megítélhetővé teszi, hogy várhatóan sebészi
vérzéscsillapításra szorul-e a sérült. Emellett a vérzés következtében kialakuló élettani válaszreakciók és klinikai jelek is segítségünkre vannak a súlyosság első megítélésében.

Folytatáshoz kattintson ide:
http://docs.google.com/fileview?id=0B4oKzouPu13jYmQxNzkzNTktM2I3YS00ZmE0LWI2ODQtOTRkOTBlNjEzN2Rk&hl
=hu&authkey=CIL4orYF
Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hezAdd az RSS olvasódhoz

2010. június 25., péntek

Tüdőembolia

A tüdőembolia az ISZB és a stroke után a harmadik leggyakoribb cardiovascularis betegség. Felismerésének és kezelésésének fontosságát az adja, hogy a kórkép fel nem ismerése és a megfelelő időben elkezdett kezelés elmaradása a mortalitást 5-6-szorosára növeli. A kezeletlen esetek mortalitása kb. 30-40%-os.

Előfordulás

Az összes elhunyt 10 %-ában a boncolás során tüdőembolia igazolódik. A fekvőbetegek 1-2% (betegségcsoportól függően) emboliát kap.

A proximalis mélyvénás trombosisban szenvedők majdnem 50%-ánál szcintigráfiával (legtöbbször tünetmentes) pulmonalis embolisatio mutatható ki.

Gyakori kórkép, de sokszor téves diagnózis forrása is. Sok esetben klinikailag egyáltalán nem kerül felfedezésre. A letalis tüdőembolia ¼-ét diadnosztizálják a halál előtt. Főleg a csak átmeneti tüneteket okozó kis emboliákat nézik el, pedig ezek gyakran nagyobb embolia előfutárai.

https://docs.google.com/leaf?id=0B4oKzouPu13jNWI0YjU1N2EtNDA1MC00NmRkLTkwMDktMmQ3ZTk3YWM4YzM0&hl

=hu&authkey=CLCX7uAG

Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hezAdd az RSS olvasódhoz

2010. június 24., csütörtök

Cerebrovascularis betegségek ellátásáról /Egészségügyi minisztérium szakmai irányelve/

A stroke az agyműködés vérellátási zavara által okozott, globális vagy fokális zavarral jellemezhető, gyorsan kialakuló klinikai tünetegyüttes, amely több mint 24 órán keresztül áll fenn vagy halált okoz, s amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint azagyi érrendszerben kialakult elváltozás (WHO).

Amennyiben a neurológiai kórjelek pár percen belül, de legalább 24 órán belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról (tranziens ischaemiás attak, TIA) beszélünk. A TIA-t követően megnő a stroke veszély, melynek súlyosságát klinikai skála jelzi (l. lentebb).

A patomechanizmus alapján a heveny agyi katasztrófák kb. 80–85%-át ischaemiás eredetű kórképek adják (nagyartériás– kisartériás trombózis, agyi embolisatio, hemodinamikai stroke), kb. 15–20%-ban pedig vérzéses kóreredet (intracerebrális vagy subarachnoidealis vérzés) áll a tünetek hátterében.

http://docs.google.com/leaf?id=0B4oKzouPu13jNWJjOTMyOTMtYzAxYy00YmI1LTkwNjYtNGJlNmQ3NzI1NWIy&hl=hu


Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hezAdd az RSS olvasódhoz

2010. június 22., kedd

NEMZETKÖZI MENTŐVERSENY IZRAEL

17 ország csapatai vettek részt azon a nagyszabású, meghívásos, nemzetközi mentőversenyen, melyen jelentkezése, valamint a korábbi csehországi versenyen elért eredménye alapján az Országos Mentőszolgálat székesfehérvári mentőállomásának csapata (Dr. Kovács Eleonóra szakorvos, Ferenczi Krisztián Tamás mentőszakápoló, Klupács Péter mentőszakápoló, gépkocsivezető) is versenybe szállhatott. A 11 megoldandó esetfeladat között egyebek mellett újszülött újraélesztés, tengerparti medúzacsípés okozta anaphylaxia, valamint fán fennakadt, eszméletlen ejtőernyős ellátása is szerepelt. Bajtársaink 48 induló csapat közül az élmezőnyben, az előkelő negyedik helyen végeztek. Teljesítményükhöz (melyért főigazgatói dicséretben is részesülnek) gratulálunk, részletes beszámolójukat a Mentők Lapja következő számában olvashatják.

(Forrás: OMSZ 26. heti hírlevél)

Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozAdd az iWiW-hezAdd a Google Reader-hezAdd az RSS olvasódhoz

Related Posts with Thumbnails